A Kormány - a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagról szóló 1093/1997. (VII. 29.) Korm. határozatot felülvizsgálva, annak továbbfejlesztése érdekében - a következő határozatot hozza:

1. A Kormány megtárgyalta és a határozat mellékletében foglaltak szerint elfogadta a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagot.

2. A Kormány felhívja a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a középtávú intézkedéscsomagban meghatározott feladatok végrehajtására szolgáló forrásokat a következő években költségvetésük keretei között tervezzék. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a PHARE és egyéb fejlesztési támogatások a középtávú intézkedéscsomag megvalósításában a meglévő források kiegészítésére hogyan használhatók fel.

3. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: Tárcaközi Bizottság) tagjai minden év március 31-éig beszámolnak a Tárcaközi Bizottságnak a középtávú intézkedéscsomag feladatainak előző évi időarányos végrehajtásáról, valamint a tárgyévi feladatok teljesítésére szolgáló forrásokról. A Tárcaközi Bizottság elnöke - a Tárcaközi Bizottság tagjainak tájékoztatói alapján - minden év május 31-éig tájékoztatja a Kormányt a középtávú intézkedéscsomag feladatainak előző évi végrehajtásáról, valamint a feladatok tárgyévi költségvetési forrásairól. A Tárcaközi Bizottság tagjai a Költségvetési törvény előkészítésével összhangban tájékoztatják a Tárcaközi Bizottságot a feladatok következő évi forrásigényéről, és szükség szerint kezdeményezik a középtávú intézkedéscsomag módosítását.

4. A cigányság társadalmi integrációjának elősegítése, életkörülményeik, társadalmi helyzetük javítása érdekében a Tárcaközi Bizottság dolgozzon ki átfogó, tudományosan megalapozott, hosszú távú társadalom- és kisebbségpolitikai stratégiát az Országos Cigány Önkormányzat bevonásával. A Kormány felkéri a Tárcaközi Bizottság elnökét a hosszú távú stratégia kidolgozásának koordinálására.

5. E határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetőbb feladatokról szóló 1125/1995. (XII. 12.) Korm. határozat, a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagról szóló 1093/1997. (VII. 29.) Korm. határozat, valamint a cigány kisebbség helyzetének javítását célzó intézkedésekről szóló 1107/1997. (X. 11.) Korm. határozat a hatályát veszti.

Melléklet az 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozathoz

1.1. Meg kell vizsgálni és ki kell dolgozni, hogy a jelenlegi szabályozórendszeren túl milyen eszközökkel lehet elősegíteni az óvodás- és iskoláskorú hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását és az iskolai mulasztások csökkentését.

A feladat végrehajtásáról a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottságnak.

1.2. A hátrányos helyzetű cigány tanulók eredményes középfokú oktatásához szükséges a cigány tanulók kollégiumi férőhelybővítése és minőségi fejlesztése, különösen a több középfokú intézménnyel rendelkező városokban, megyeszékhelyeken. Szükséges továbbá felépíteni a két tervezett kollégiumot és a cigány kisebbség igényeire alapozva e kollégiumokhoz kapcsolódóan meg kell teremteni az iskolacentrumok létrehozásának feltételeit. Ennek érdekében a költségvetési törvény előkészítése során javaslatot kell tenni arra, hogy a pályázati lehetőségek között prioritást kapjon azoknak a fenntartóknak a támogatása, akik a fenti célok érdekében létesítenek vagy fejlesztenek intézményt. A feladat végrehajtásáról a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottságnak.

1.3. Az iskolarendszerből lemorzsolódó - különösen cigány - fiatalok és fiatal felnőttek szakképzettséghez jutását és foglalkoztatását komplex programok kidolgozásával és intézményi bevezetésével kell segíteni. E képzési-foglalkoztatási programok kidolgozásához fel kell használni a külföldi, valamint a korábbi Munkaügyi Minisztérium, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium PHARE programjainak tapasztalatait. A programoknak elő kell segíteniük az általános iskola sikeres befejezését.

1.4. A hátrányos helyzetű cigány fiatalok közép- és felsőfokú tanulmányait a jó tanulmányi eredményhez kötött ösztöndíjakkal, illetve a felsőfokú intézményekbe szóló sikeres felvételi vizsgák érdekében a cigány fiatalok egyetemi előkészítőkön való részvételét pályázatokkal kell támogatni. A pályázati rendszerek eredményessége érdekében biztosítani kell a pályázatokat meghirdető állami, illetve közhasznú szervezetek és a közalapítványok együttműködését, különös figyelemmel a jó tanulmányi eredményhez kötött ösztöndíjpályázatokra, mind középiskolai tanulók, mind az egyetemi és főiskolai hallgatók vonatkozásában. A feladat végrehajtásáról a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottságnak.

1.5. Az egyéb területeken folyó programok eredményessége érdekében a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot tájékoztatni kell az oktatási miniszter által önállóan ellátott alábbi feladatokról:

1.6. A cigány fiatalok szervezetei számára ifjúsági, sport, kábítószerfogyasztás megelőzése, valamint fogyatékos fiatalok sportja témában kiírt pályázatok elkészítéséhez módszertani segítséget nyújtó, speciális felkészítő kurzusokat kell szervezni és indítani.

2. Kultúra

2.1. Fejleszteni kell a cigányság kulturális tevékenységéhez, csoportszerveződéséhez kapcsolódó közművelődési intézményrendszert és a kulturális értékek megőrzését szolgáló szakintézmények rendszerét. Az intézményhálózat fejlesztésére vonatkozóan, az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ közreműködésével részletes programterveket (átfogó szakmai programokat, megvalósíthatósági tanulmányokat, részletes finanszírozási ütemtervvel) kell készíteni.

2.2. A reális igényekkel összhangban elő kell segíteni, hogy az oktatási, kulturális és a közművelődési szolgáltatások, könyvek, módszertani segédanyagok, tankönyvek anyanyelven is hozzáférhetők legyenek a cigányság számára. Fel kell mérni, hogy milyen finanszírozási lehetőségek vannak az anyanyelvi kultúra támogatására és azok milyen formában fejleszthetők tovább. A feladat teljesítéséről a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak számot kell adni.

2.3. Az ország különböző településein a cigány közösséggel, a cigány közösségekért dolgozó szakemberek munkáját képzésekkel és továbbképzésekkel kell támogatni. A képzések végrehajtására évente ütemtervet kell készíteni.

Az intézményrendszer fejlesztése érdekében az Országos Cigány Információs és Művelődési Központtal együttműködve ösztönözni kell olyan átfogó szakmai programok kidolgozását, amelyeknek célja, hogy a helyi lakosság minél szélesebb körben vegye igénybe a cigány közösségi feladatokat szolgáló intézmények, közösségi házak szolgáltatásait.

2.4. Gondoskodni kell a jóváhagyott elfogadott keretszámon belül az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ éves költségvetésének biztosításáról, az intézménnyel történő közös egyeztetés alapján.

3. Foglalkoztatás, agrárgazdaság, térségfejlesztés

3.1. Foglalkoztatást elősegítő intézkedések

3.1.1. A megyei munkaügyi központok vagy azok kirendeltségei, valamint a cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek között olyan tartalmú (pl. tájékoztatásra, munkaszervezésre, képzésre, a foglalkoztatás területén tapasztalható hátrányos megkülönböztetés megelőzésére, megszüntetésére irányuló) szakmai együttműködési megállapodások megkötésére, meghosszabbítására van szükség, amelyek leginkább alkalmasak a cigányság foglalkoztatására, foglalkoztatási problémáinak megoldására. Ennek keretében meg kell vizsgálni cigány kisebbséghez tartozó szakemberek munkaügyi központban történő alkalmazásának lehetőségét is. A megállapodások tartalmáról, az együttműködés formáiról, a megvalósult programokról a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként elemző tájékoztatót készít az érintett munkaügyi központok közreműködésével a Tárcaközi Bizottság részére.

3.1.2. A már működő sikeres foglalkoztatási programok (pl. kis- és középvállalkozások, közmunkák, közhasznú munkák, agrárgazdasági, szociális földprogramok, területfejlesztési programok, valamint egyéb, a tartós munkanélküliség csökkentésére irányuló programok stb.) hasznosítható szervezeti és módszertani tapasztalatainak összegzésével, a támogatási formák bemutatásával készüljön évente módszertani tájékoztató füzet, a települési és a cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek részére, amely új programok szervezéséhez és működtetéséhez nyújthat segítséget.

3.1.3. A tartósan munka nélkül lévők munkerő-piaci helyzetének javítására indított központi foglalkoztatási és képzési programok megvalósulását - a cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek, települési önkormányzatok bevonásával regionális és országos szinten - évente értékelni szükséges. Az értékelésekről, a cigányság foglalkoztatási nehézségeinek megoldását elősegítő fejlesztési programjavaslatokról a Tárcaközi Bizottság érintett tagja írásos tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

3.1.4. A foglalkoztatási törvény keretei között - elsősorban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetése során nyújtott többlettámogatások révén a hátrányos helyzetűek - köztük cigány emberek - javára előnyös megkülönböztetést kell alkalmazni. Értékelést kell készíteni az alkalmazott támogatási formákról, eszközökről, azok felhasználásának hatékonyságáról és hatásosságáról, fejlesztési lehetőségeiről.

3.1.5. A pályakezdő munkanélküli fiatalok támogatási rendszerét (pl. alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, tranzit foglalkoztatási és képzési programok stb.) olyan formában kell működtetni, hogy az a hátrányos helyzetű - köztük cigány - fiatalok munkába lépését, vállalkozóvá válását kiemelten segítse elő. A támogatási rendszer keretében megvalósuló programokban érintettek részvételéről, a legális munkaerőpiacra történő belépési lehetőségeikről, azok tartósságáról éves gyakorisággal a Tárcaközi Bizottság érintett tagja tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

3.1.6. A tartós munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása érdekében folytatni szükséges a közhasznú munkaprogramokat, a térségi fejlesztési programokkal összehangolt formában, a települési és cigány kisebbségi önkormányzatok bevonásával. A munkanélküliségtől kiemelten sújtott térségekben folyamatosan elemezni, értékelni kell, hogy a közhasznú munkaprogramok milyen mértékben járulnak hozzá a tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, így a cigányság foglalkoztatási helyzetének javításához, az értékelés tapasztalatairól a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évente tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

3.1.7. A telepek vagy telepszerű lakókörnyezetek kiváltásához és/vagy infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódóan célzott közmunkaprogramokat kell meghirdetni, prioritást biztosítva azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek saját anyagi eszközeikkel kiegészítve, a helyi cigány közösségekkel együttműködve vállalják a programok megvalósítását.

3.1.8. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által támogatott a hátrányos helyzetű - köztük cigány - lakosság foglalkoztatását és munkaerőpiacra történő visszakerülését célzó programokról, a vállalkozóvá válást elősegítő képzésekről és tanácsadásokról, a munkaerőpiacra történő visszakerülés eredményeiről a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként elemző tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

3.1.9. A Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központok hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek - köztük a cigányság - számára meghirdetett programjait, képzéseit - igény esetén az általános iskolai felnőttoktatás biztosításával is - bővíteni szükséges. A Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központok kiemelt feladata, hogy a tanfolyamokon nagyobb arányban vegyenek részt a munkanélküliséggel különösen sújtott kistelepülések halmozottan hátrányos helyzetű lakosai. A Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére, a Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központok közreműködésével, az általuk megvalósított programok és képzések eredményeiről, fejlesztési lehetőségeiről.

3.2. Agrárgazdasági programok

3.2.1. A hátrányos helyzetű - köztük cigány - családok megélhetésének elősegítése érdekében a szociális földprogram további működtetése, bővítése és kiterjesztése szükséges a települési és cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek közreműködésével és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány bevonásával.

A kibővített, működő szociális földprogramok tapasztalatairól évenként több megyére kiterjedő hatásvizsgálat alapján tájékoztatót és a fejlesztésre vonatkozóan javaslatot kell készíteni.

3.2.2. Az Országos Cigány Önkormányzat által javasolt, kistérségekben indított szociális földprogramok modellkísérleteit folytatni kell, a programok tapasztalatairól, az érintett családok megélhetési feltételeinek változásáról a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként tájékoztatót készít a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság részére.

3.2.3. A szociális földprogramokban résztvevők gazdálkodóvá, őstermelővé, illetve vállalkozóvá válásának elősegítése érdekében képzési és szaktanácsadói szolgáltatásokat kell nyújtani, bevonva a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körében működő falugazdász szervezeteket. A képzési, szaktanácsadási szolgáltatások alkalmazásáról, az elindított programok tapasztalatairól a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évente tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

3.2.4. Az állami tulajdonban maradt mezőgazdaságilag művelhető területeknek a szociális földalapba történő átadásának lehetőségéről folytatott felmérés alapján meg kell vizsgálni - a szociális földprogram bővítése céljából - a földterület biztosításának egyéb lehetőségeit, és ki kell dolgozni az ehhez szükséges jogi szabályozást.

3.3. Térségfejlesztés

3.3.1. A Megyei Területfejlesztési Tanácsok, valamint a Megyei Munkaügyi Központok bevonásával olyan térségi támogatási rendszerek kidolgozása szükséges, amelyek felhasználásával komplex fejlesztési programok indíthatók a hátrányos helyzetű rétegek - köztük a cigányság - foglalkoztatási körülményeinek javítása érdekében.

3.3.2. A területfejlesztés központi előirányzatából, központi feladatként, - olyan településeken, ahol a lakónépességen belül jelentős részarányt képviselnek a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek, köztük a cigány kisebbség közösségeinek tagjai - külön támogatást kell biztosítani a regionális, megyei és helyi válságkezelő programok önerős részarányának kiegészítésével a területfejlesztési programok megvalósítására.

3.3.3. Tájékoztató fórumokat, képzéseket és szaktanácsadási szolgáltatásokat kell szervezni - a vidékfejlesztés képzési rendszerével együttműködve, az érintett régiókban működő megyei területfejlesztési tanácsok és a megyei munkaügyi központok közreműködésével, az Országos Cigány Önkormányzat, a Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal bevonásával - a települési önkormányzatok illetékesei, a cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek vezetői és képviselői számára azért, hogy a hátrányos helyzetű cigányság nagyobb arányban vehessen részt a helyi és regionális jellegű fejlesztési programokban.

A képzési programok, tréningek, szolgáltatások tapasztalatairól a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évente tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

3.3.4. A megyei területfejlesztési tanácsok által támogatott eddigi programokat elemezni és értékelni kell abból a szempontból, hogy azok mennyiben enyhítik a tartós munkanélküliséget, milyen mértékben és hatékonysággal érik el azokat a településeket, ahol a lakosságon belül jelentős részarányt képviselnek az átlagosnál rosszabb életkörülmények között élő cigány kisebbségi közösségek tagjai. Az értékelés tapasztalatait a következő évi pályázati célok meghatározásakor figyelembe kell venni.

3.3.5. Fel kell kérni a megyei területfejlesztési tanácsokat arra, hogy szervezeti és működési szabályzatuk kiegészítésével tegyék lehetővé a cigány közösségek szakmai érdekképviseletének jelenlétét - tanácskozási joggal - a testület ülésein. A cigány származású és szakmailag felkészült képviselő személyére az Országos Cigány Önkormányzat egyetértésével a miniszter tesz javaslatot.

4. Szociális, egészségügyi és lakásprogramok

4.1. A cigány lakosság egészségi állapotának javítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során előforduló hátrányos megkülönböztetést eredményező gyakorlatok megszüntetése érdekében kutatási programot kell indítani a cigány lakosság egészségi állapotmutatóiról, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények és az érintett lakosság kapcsolatáról. Vizsgálat alapján az egészségpolitikai stratégiához kapcsolódóan szakmai programot kell kidolgozni.

4.2. Javítani kell a népegészségügyi szempontból is fontos, prevenciót szolgáló különböző szűrő-gondozó szolgáltatások eredményességét. Bővíteni kell a szakmailag indokolt egészségügyi szolgáltatások azon körét, melyeket alátámasztanak a lakosság egészségi állapotfelmérésének adatai. A telepeken vagy telepszerű lakókörnyezetben élő, a környezeti és egészséget veszélyeztető tényezők megszüntetése érdekében, a lakóközösségek, a települési és kisebbségi önkormányzatok bevonásával, szakmai intézkedéseket kell kezdeményezni.

Az egészségi állapot javítására irányuló intézkedések végrehajtásáról, azok eredményességéről a Tárcaközi Bizottság érintett tagja írásos tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottságnak.

4.3. A telepek, telepszerű lakókörnyezetek újratermelődésének megakadályozása és visszaszorítása érdekében az elkészült felmérés alapján a telepszerű lakókörnyezetek kiváltására vagy hiányzó alapvető infrastruktúrája fejlesztésére akcióprogramot kell készíteni a megvalósítandó intézkedések és azok finanszírozásának biztosítására. Az akcióprogram középtávú végrehajtást igényel, mely valamennyi érintett bevonásával kerül megvalósításra.

4.4. Ifjúsági és drogprevenciós programok

4.4.1. Az elsősorban cigány fiatalokat tömörítő és érdekeiket képviselő szervezetek vonatkozásában átfogó szociológiai vizsgálatot kell végezni.

4.4.2. A felmérés eredménye alapján a magyarországi cigány fiatalok helyzetét felmérő többéves ifjúságkutatási programot kell kidolgozni.

4.4.3. A szociológiai kutatások eredményei alapján olyan pályázati támogatási rendszert kell kiépíteni, amely figyelembe veszi a cigány fiatalok és szervezeteik sajátosságait.

4.4.4. A cigányság és a kábítószer-fogyasztás szociológiai összefüggései tárgykörben kutatási programot kell szervezni és lebonyolítani.

4.4.5. A cigány származású szociális munkásokat be kell vonni az addiktológiai képzésbe, illetve az ilyen tevékenységet végző szolgáltatók működését támogatni és szakmailag segíteni kell.

5. Diszkriminációellenes programok

5.1. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 45. §-ban foglaltak alapján folyamatosan vizsgálni kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó jogszabályok gyakorlati hatályosulását. A vizsgálat tapasztalatairól a Tárcaközi Bizottság tagjai évente tájékoztatót készítenek a Tárcaközi Bizottság részére.

A vizsgálatok eredményei alapján a szükséges jogszabály-módosítási feladatokat el kell végezni. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a különböző szabályozási területeken a jövőbeni jogalkotás biztosítsa, illetőleg segítse elő a diszkriminációmentes gyakorlat érvényesülését.

5.2. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a cigány kisebbséghez tartozókkal kapcsolatos rendőri magatartás jogszerűségét. Ennek tapasztalatairól, a megoldásokra vonatkozó intézkedési tervekről a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság érintett tagja évente tájékoztatót készít.

5.3. A rendészeti szervek graduális és posztgraduális képzésében - a diszkriminációmentes, humánus szolgáltatásnyújtás érdekében - a cigányságra vonatkozó társadalomtörténeti, kulturális, szociológiai stb. ismereteket a gyakorlati alkalmazás szintjén kell oktatni. A képzések tapasztalatairól, azok fejlesztési lehetőségeiről a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság érintett tagja évente tájékoztatót készít a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság részére.

5.4. Folytatni kell a rendészeti vezetőképzésben, felső és középvezetői szinten - konfliktuskezelésre szakosodott külföldi és hazai szervezetek közreműködésével - az előítéletességből adódó konfliktusok kezelését és megelőzését célzó technikák oktatását. A képzések tapasztalatairól, azok fejlesztési lehetőségeiről a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évente tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

5.5. A cigányság érdekérvényesítési lehetőségének javítása, valamint a hátrányos megkülönböztetés megelőzése és megszüntetése érdekében a jogvédő, valamint konfliktus megelőzést és -kezelést végző szervezetek, intézmények tevékenységét támogatni szükséges. A feladat végrehajtásáról a Tárcaközi Bizottság érintett tagja évente tájékoztatót készít a Tárcaközi Bizottság részére.

6. A cigánysággal kapcsolatos kommunikációs munka feladatai

6.1. Kezdeményezni kell a cigány kisebbségi médiát támogató alapítványok, közalapítványok és intézmények tevékenységének összehangolását a folyamatos együttműködés és a források hatékony felhasználása érdekében. A Tárcaközi Bizottság érintett tagja évenként elemző tájékoztatót készít a különböző támogatási formák alapján működő tömegkommunikációs programokról a Tárcaközi Bizottság részére.

6.2. A többségi társadalom reális cigányságképének alakítása érdekében stratégiai tervet kell kidolgozni az Országos Cigány Önkormányzattal együttműködve, kikérve a médiaszakértők véleményét is.

6.3. A külföldi közvélemény tájékoztatása céljából idegen nyelvű tájékoztató dokumentumokat kell készíteni a nemzetközi tájékoztató és döntéshozó szervezetekhez történő eljuttatás céljából.

6.4. A cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomag végrehajtásával kapcsolatosan kommunikációs tervet kell kidolgozni.

6.5. A cigány kisebbségi önkormányzatok, szervezetek képviselői részére a cigány lakosság és a különböző intézményrendszerek közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése érdekében, valamint hogy megfelelő ismereteket szerezzenek a kisebbségi oktatás területén meglévő jogaikról, azok gyakorlásának módjáról képzéseket, tanácskozásokat kell szervezni, az Országos Cigány Önkormányzat bevonásával.